Munkajogi gondolatok a menstruációs szabadságról

Bizonyára már többen találkoztak a sajtóban, médiában olyan hírekkel, hogy bizonyos országokban ún. menstruációs szabadságot vezettek be az ezen periódusban fájdalommal küzdő nők segítése és tehermentesítése céljából. Jelen írásomban tisztázom, hogy mi az alapja a szabadság e formájának, milyen célt szolgál és vajon milyen aggályok foglalkoztatják az ellenzőket.

A műszakpótlékra való jogosultság feltételei

A munkáltatónk három műszakos munkarendet vezetett be néhány hónappal ezelőtt. Vannak olyan kollegák, akiknek változó a műszakbeosztásuk, és vannak olyanok is, akik például csak a délutáni műszakban dolgoznak. A munkáltató nem minden műszakban dolgozó munkavállalónak fizet műszakpótlékot. Ezt azzal magyarázták, hogy a több műszakos munkarend ellenére nem minden munkavállaló esetében állnak fenn a műszakpótlékra vonatkozó törvényi feltételek. Milyen esetekben jár a műszakban dolgozó munkavállalónak műszakpótlék?

Az éjszakai pótlékra való jogosultság és annak mértéke

Reggel 5:00 órakor kezdődik a munkaidőnk és az ebédszünetet is figyelembe véve 13:30-kor végzünk a munkánkkal. A munkáltató a reggel 5:00 órakor kezdődő munkaidő ellenére nem fizeti meg részünkre az éjszakai pótlékot azzal érvelve, hogy az éjszakai pótlék csak annak a munkavállalónak jár, aki a 22:00 óra és reggel 6:00 óra közötti időszakban legalább egy órát meghaladóan végez munkát. Kollégáimmal tisztán szeretnénk látni, hogy az éjszakai pótlékra ki és milyen esetben jogosult, illetve mennyi a pótlék mértéke.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által – 1. rész

A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni. Jelen írásomban bemutatom, hogy melyek azok a tipikus esetek, amikor megvalósul a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről, melyek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket munkavállalóként teljesíteni kell ahhoz, hogy szabályosan szabadulhasson a munkáltatójától, és milyen szankciókkal számolhat az, aki fittyet hány a jogszabályi előírásokra és a munkaviszonyát nem az előírtak szerint szünteti meg. Cikksorozatunk második részében kiderül, hogy a munkáltató milyen módon érvényesítheti igényét a munkavállalóval szemben.

Nem kaptam gondolkodási időt. Megtámadhatom a közös megegyezést?

A napokban behívatott a HR vezetőnk az irodájába, ahol rajta kívül jelen volt még a HR két másik munkatársa is. Nem közölték velem előre, hogy miről szeretnének velem beszélni, ezért meglepődtem, amikor azzal fogadtak, hogy a cég nem tud továbbfoglalkoztatni és 11 év után kénytelenek elküldeni. Elém tettek egy közös megegyezést és azt mondták, hogy ha nem írom alá, akkor felmondanak. Megkérdeztem a HR vezetőtől, hogy esetleg haza vihetem-e a közös megegyezést és gondolkodhatok-e holnapig, de erre nem adtak lehetőséget. Végül aláírtam a közös megegyezést és elhagytam az irodát. Utólag nem vagyok már abban biztos, hogy jól döntöttem, ezért az a kérdésem, hogy a közös megegyezést megtámadhatom pl. arra hivatkozva, hogy nem kaptam gondolkodási időt?

Nincs munka – fizetés nélküli szabadságra küldtek

Sorozatunk első részében az óvodák/iskolák bezárása miatt gyermeküket személyesen gondozó és felügyelő munkavállalókról írtunk, akik emiatt sem a munkahelyükön, sem otthon nem tudnak eleget tenni a munkavégzési kötelezettségüknek és munkabérben nem részesülnek. A mai cikkünkben szó lesz a fizetés nélküli szabadság feltételeiről és a munkavállaló biztosítotti minőségére való kihatásáról.

Otthon a gyerekekkel – avagy jár-e munkabér, ha az iskolák és óvodák bezárása miatt nem tudok dolgozni?

Az elmúlt napokban számos levelet kaptunk munkavállalóktól, akik számára a koronavírus járvány, annak a gazdaságra kifejtett hatása és a negatív következmények enyhítésére irányuló kormányzati intézkedések új helyzetet teremtettek egyik pillanatról a másikra. Van, aki az iskolák és óvodák bezárása miatt kénytelen távol maradni a munkahelyétől és otthon vigyázni a gyermekére, másnak kiadták a fizetett szabadságát, vagy állásidőre, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték. És mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér csökkentésére és a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra? Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a ma induló több részes sorozatunkban útmutatót adunk, hogy mire figyeljenek a munkavállalók.

Kérhetem a részmunkaidőben történő foglalkoztatásomat?

Gyermekem 2019. december végén lesz másfél éves. 2020. január másodikától pedig vissza szeretnék menni dolgozni a korábbi munkahelyemre. A főnökömnek már novemberben jeleztem a visszatérési szándékomat, az aktív állományba való belépésem konkrét dátumát is megjelöltem. 8 órás munkaszerződésem van, de gyermekem miatt nem tudok napi nyolc órát dolgozni és a munkahelyemen tölteni. Kérhetem-e a részmunkaidőben történő foglalkoztatásomat? Ha kérhetem, akkor hány órában? Lehetőség szerint 6 órás részmunkaidőt szeretnék kérni. A munkáltató jogosult ezt a kérést visszautasítani?