Tetoválással és piercinggel a munkahelyen

Réges-régen elmúltak azok az idők, amikor csak matrózok és fegyencek tetováltatták magukat. Piercingek és tetoválások minden társadalmi rétegben jelen vannak, és ahogyan a kamionsofőrök és a chopper motorosok között is akad szép számmal olyan, aki tetoválást vagy piercinget visel, úgy sok főiskolás, sportoló, színész és celeb számára is elengedhetetlen divatkelléké váltak, ugyanúgy, mint egy márkás futócipő vagy a farmer. Ennek ellenére nem mindig nézik jó szemmel a munkahelyen, ha a munkavállaló különböző motívumokkal és orrkarikákkal díszíti a testét. Vajon visszautasíthatnak-e valakit egy állásinterjún a tetoválásai vagy a piercingje miatt? El kell-e takarni a tetoválásokat és ki kell-e venni a piercinget munka közben, és megszabhatja-e a munkáltató, hogy milyen ruhát viselhet a munkavállaló a munkahelyén, illetve milyen ruhát nem?

Ezekre a kérdésekre általánosságban egyöntetű választ adni biztosan nem lehet.

Itthon a munkavállalók akkor pereskednek, amikor nagy a baj, leginkább, amikor a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, nem fizet munkabért, vagy éppenséggel üzemi balesetből eredő kártérítési kötelezettségének nem kíván eleget tenni. Nyugati szomszédainkkal ellentétben Magyarországon nem jellemző, hogy a munkahelyen érvényben lévő piercing-tilalom vagy „dress code” miatt a munkavállalók bíróság előtt próbálnák kivívni a jogaikat a munkáltatóval szemben. Éppen ezért hazai bírósági döntést nem ismerünk a témában, azonban körülnéztünk az Európai Unió más tagországaiban és érdekes esetekkel találkoztunk.

Hogyan látják ezt a kérdést német bíróságok?

Németországban a Szövetségi Rendőrség (Bundespolizei) elutasított egy álláspályázatot, mert a pályázó az alkarján egy nagyméretű, mások számára is jól látható tetoválást viselt. A Szövetségi Rendőrség a pályázó elutasítását azzal indokolta, hogy belső szabályzata tiltja a nagyméretű, mások számára is jól látható tetoválások viselését, mert az esetleg mások (pl. külföldiek, tüntetők vagy rendőri intézkedés alá vont személyek) számára provokáló hatást kelthet.

Az ügyben eljárt Darmstadti Közigazgatási Bíróságnak (Verwaltungsgericht Darmstadt) vizsgálnia kellett, hogy indokolt-e a rendőrség részéről a tetoválás általános tiltása. A bíróság ítéletében kimondta, hogy általánosságban a munkáltató nem tilthatja meg a tetoválás viselését, hiszen ez manapság a tetoválás társadalmi elfogadottságára tekintettel sem volna indokolt. A bíróság szerint a munkáltató – amennyiben a motívum nem sértő vagy provokatív mások számára – kisebb méretű, visszafogott, teljesen rejtett vagy alig látható tetoválásokat nem kifogásolhat. Más megítélés alá esik egy nagyméretű, mások számára jól látható tetoválás a bíróság érvelése szerint, különösen a rendőrség soraiban. A bírák bár figyelembe vették, hogy a tetoválások elterjedése, társadalmi elfogadottsága és megítélése az elmúlt 10 évben megváltozott, azonban továbbra is úgy tartják, hogy a német társadalom kevésbé tolerálna nagyméretű, jól látható tetoválásokat egy rendőr testén. A bíróság szerint a rendőrség a rendfenntartási feladatok ellátása során az államot képviseli, ezért a rendőrnek fokozottan törekednie kell a semlegesség látszatára.

A szexista, rasszista, szélsőséges politikai és az emberi méltóságot sértő motívumok amúgy sem összeegyeztethetőek a rendőri szakmával, ezért nem volna szerencsés, ha például szélső jobboldali tüntetők között próbálna rendet teremteni egy az alkarkán jól látható Anarchia jellel tetovált rohamrendőr.

A bírósági ítéletből az is kivehető, hogy a magánszférával ellentétben a közszférában – és talán különösen a rendőrségnél – nem is csak elsősorban a tetoválás motívuma dönti el, hogy valaki alkalmas-e a rendőri pálya betöltésére, hanem a tetoválás helye és mérete. Vagyis a rendőrség kifogásolhat olyan nagyméretű, mások számára is jól látható motívumokat, melyek első ránézésre bár nem tekinthetőek szexista, rasszista, szélsőséges politikai nézeteket tükröző és az emberi méltóságot sértő motívumoknak, de bizonyos helyzetekben vezethetnek konfliktusokhoz. Első ránézésre talán ártalmatlannak tűnhet például egy a rendőr karjára tetovált Bayern München logo. Nem nehéz azonban belátni, hogy milyen következményekkel járhat ha egy ilyen rendőrt vezényelnének ki 5 ezer felbőszült Schalke szurkoló elé a vasútállomásra.

A bíróság értelmezése szerint a rendőr testén jól látható, nagyméretű tetoválás bármikor komoly konfliktus forrása lehet, melynek elkerülésére a rendőrnek törekednie kell. A bíróság ezért a pályázó keresetét elutasította.

Egy másik esetben Rheinland-Pfalz tartomány másodfokú Közigazgatási Bírósága (Oberverwaltungsgericht Rheinland-Pfalz) a tartományban foglalkozatott büntetés-végrehajtási felügyelők (börtönőrök) tetoválása kapcsán kifejtette, hogy a büntetés-végrehajtási intézet egyenruhás alkalmazottainak egységes megjelenése a különböző tetoválások miatt – az ábrázolt motívumoktól függetlenül – elvész, másrészt az elítéltekben azt a benyomást keltheti, hogy a bv felügyelők és az elítéltek közötti távolságtartás nem áll fenn kellő mértékben. A bíróság szerint ez viszont nem azt jelenti, hogy egy tetovált pályázót minden esetben el lehetne utasítani, illetve egy magát tetováló bv felügyelőnek fel lehet mondani. A bírák viszont leszögezték, hogy az a bv felügyelő, akinek mások számára is jól látható tetoválása van, akár nyáron is kötelezhető hosszú ujjú ing viselésére.

A munkáltató szabja meg a dress code-ot

A munkahelyen azonban nem mindig csak a piercing vagy a tetoválás jelenthet problémát. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót például munkaruha vagy egyenruha viselésére, illetve megtilthatja-e akár a farmer és az edzőcipő viselését a munkahelyen?

Alapvetően igen. Egyrészt higiénia vagy munkabiztonsági szempontok indokolhatják a munkaruha viselését, másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkavállaló képviseli a munkáltatót az ügyfelek és üzleti partnerek előtt. Ebből kifolyólag a munkáltatónak jogos és fokozott érdeke fűződhet ahhoz, hogy a munkavállaló megjelenése illeszkedjen a munkáltató elvárásaihoz és imidzséhez. Az egyenruha, öltöny, nyakkendő vagy kosztüm viselése különösen személyes ügyfélkapcsolat esetén lehet indokolt elvárás a munkáltató részéről, ezért gyakran találkozhatunk ilyen előírásokkal például bankokban, légitársaságoknál, ügyvédi irodákban, autókereskedőknél vagy biztosítási ügynököknél és egyéb üzletkötőknél.

A dress code meghatározásához hozzátartozik az is, hogy személyes ügyfélkapcsolat esetén a munkáltató előírhatja a tetoválások eltakarását és a piercingek eltávolítását a munkahelyen. Utóbbi ügyfélkapcsolat hiányában is indokolt lehet higiénia vagy munkabiztonsági szempontok alapján (pl. laborban, kórházakban, szerelő csarnokban).

A munkáltató természetesen nem élhet vissza ezzel a jogosultságával, a dress code és egy esetleges piercing-tilalom meghatározásakor körültekintően kell eljárnia és mérlegelnie kell azokat a szempontokat, amelyek adott esetben a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozását indokolhatják.

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató jogos elvárásának nem tesz eleget, az ügyfélkapcsolat, illetve fennálló higiéniai és munkabiztonsági szempontok ellenére például nem veszi ki a piercinget, a tetoválást nem takarja el, úgy adott esetben a munkavállaló magatartása megalapozhat egy munkáltatói felmondást.

Lényegében a munkavállaló önrendelkezési és személyiségi joga ütközik bizonyos esetekben a munkáltató jogos érdekével, mely arra irányul, hogy a munkavállaló a megjelenésével megfelelően képviselje a céget mások előtt. Nincs generális formula arra, hogy egy tetoválás vagy piercing minden esetben kifogásolható. Ennek mérlegelése során nagyon sok tényezőt kell figyelembe vennie a munkáltatónak, hiszen lényeges szempont lehet a tetoválás mérete, motívuma és elsősorban a láthatósága mások számára. További szempont lehet a munkavállaló által betöltött pozíció, illetve az a kérdés, hogy van-e ügyfélkapcsolata vagy nincs, a közszférában vagy a magánszférában foglalkoztatott dolgozóról beszélnünk-e, stb. Meglátásom szerint amúgy a közszférában foglalkoztatottakra szigorúbb feltételek vonatkozhatnak, mint a magánszférában dolgozó munkavállalókra, mert az államot képviselő közszolga társadalmi megítélése is teljesen más lehet, mint a magánszférában foglalkoztatott munkavállalóé.

Tény, hogy a piercingek és tetoválások társadalmi megítélése az elmúlt 20-30 évben rengeteget változott, és az is előfordulhat, hogy 10-20 év múlva az emberek ezt a kérdést sokkal lazábban kezelik majd.

 

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász

 

 

 

 

***

A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel (ÁSZF).