A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által – 1. rész

A munkaügyi perek jelentős része a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indul, de ne gondoljuk, hogy ebben csak a munkáltatók ludasak. Számos esetben a munkavállalók is megszegik az irányadó szabályokat, az más kérdés, hogy ezt tudatosan teszik-e vagy csupán azért, mert fogalmuk sincs, hogy egy munkaviszonyt miként lehet jogszerűen megszüntetni. Jelen írásomban bemutatom, hogy melyek azok a tipikus esetek, amikor megvalósul a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló részéről, melyek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket munkavállalóként teljesíteni kell ahhoz, hogy szabályosan szabadulhasson a munkáltatójától, és milyen szankciókkal számolhat az, aki fittyet hány a jogszabályi előírásokra és a munkaviszonyát nem az előírtak szerint szünteti meg. Cikksorozatunk második részében kiderül, hogy a munkáltató milyen módon érvényesítheti igényét a munkavállalóval szemben. Tovább…

Nem kaptam gondolkodási időt. Megtámadhatom a közös megegyezést?

A napokban behívatott a HR vezetőnk az irodájába, ahol rajta kívül jelen volt még a HR két másik munkatársa is. Nem közölték velem előre, hogy miről szeretnének velem beszélni, ezért meglepődtem, amikor azzal fogadtak, hogy a cég nem tud továbbfoglalkoztatni és 11 év után kénytelenek elküldeni. Elém tettek egy közös megegyezést és azt mondták, hogy ha nem írom alá, akkor felmondanak. Megkérdeztem a HR vezetőtől, hogy esetleg haza vihetem-e a közös megegyezést és gondolkodhatok-e holnapig, de erre nem adtak lehetőséget. Végül aláírtam a közös megegyezést és elhagytam az irodát. Utólag nem vagyok már abban biztos, hogy jól döntöttem, ezért az a kérdésem, hogy a közös megegyezést megtámadhatom pl. arra hivatkozva, hogy nem kaptam gondolkodási időt? Tovább…

A csökkentett munkaidős foglalkoztatással összefüggő támogatás feltételei

A Kormány 2020. április 21. napján hirdette ki a 140/2020. (IV.21.) és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendeleteket. Szabályozásra került a veszélyhelyzetből eredően fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, valamint módosították a korábban kihirdetett 103/2020. (IV.20.) és 105/2020. (IV.20.) Korm. rendeletek, melyek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásával, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Tovább…

24 havi munkaidőkeret és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás feltételei

A Kormány 2020. április 10. napján hirdette ki a 47/2020. (III.18.) számú Korm. rendeletben foglalt munkajogi szabályok kiegészítéseként a 104/2020. (IV.10.) számú Korm. rendeletet, mely további munkajogi lehetőségeket kínál a munkáltatóknak a koronavírus járvány által a gazdaságra gyakorolt negatív hatások enyhítésére. Kihirdetésre került továbbá a veszélyhelyzet idején történő csökkentet munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó 105/2020. (IV.10.) Korm. rendelet is. A kormányrendeletek szabályait az alábbiakban ismertetjük. Tovább…

Nincs munka – fizetés nélküli szabadságra küldtek

Sorozatunk első részében az óvodák/iskolák bezárása miatt gyermeküket személyesen gondozó és felügyelő munkavállalókról írtunk, akik emiatt sem a munkahelyükön, sem otthon nem tudnak eleget tenni a munkavégzési kötelezettségüknek és munkabérben nem részesülnek. A mai cikkünkben szó lesz a fizetés nélküli szabadság feltételeiről és a munkavállaló biztosítotti minőségére való kihatásáról. Tovább…

Otthon a gyerekekkel – avagy jár-e munkabér, ha az iskolák és óvodák bezárása miatt nem tudok dolgozni?

Az elmúlt napokban számos levelet kaptunk munkavállalóktól, akik számára a koronavírus járvány, annak a gazdaságra kifejtett hatása és a negatív következmények enyhítésére irányuló kormányzati intézkedések új helyzetet teremtettek egyik pillanatról a másikra. Van, aki az iskolák és óvodák bezárása miatt kénytelen távol maradni a munkahelyétől és otthon vigyázni a gyermekére, másnak kiadták a fizetett szabadságát, vagy állásidőre, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték. És mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér csökkentésére és a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra? Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a ma induló több részes sorozatunkban útmutatót adunk, hogy mire figyeljenek a munkavállalók. Tovább…

A fizetési moratórium a munkáltatói kölcsönre is vonatkozik

A Kormány a 2020. március 18. napján hatályba lépett 47/2020 számú kormányrendelet alapján úgy rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére az adós fizetési haladékot kap (fizetési moratórium).

Tovább…

Munkajogi tanácsadás telefonon vagy videotelefonon

Az egészségügyi bizonytalanság mellett egyre több a munkajogi kérdés, egyre nagyobb a munkajogi bizonytalanság is munkavállalók és munkáltatók között egyaránt. Mentesülök a munkavégzés kötelezettsége alól, ha a gyermekemmel az óvodák és iskolák bezárása miatt otthon kell maradnom? Az otthon töltött időszakra jár-e nekem díjazás vagy egyéb ellátás? Igénybe vehetem-e a fizetett szabadságomat vagy elküldhetnek fizetés nélküli szabadságra? Ha nem megyek be dolgozni, akkor felmondhatnak nekem, és ha igen, akkor mi az, ami jár? De munkáltatóként sem egyszerű mostanság okosnak lenni. Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállalója családi okok miatt nem tud munkát végezni? Kell-e erre az időszakra munkabért fizetnie, illetve milyen munkajogi eszközökkel csökkenthetők a jelen helyzet negatív hatásai? Tovább…